látvány és arculat

Mozart: Varázsfuvola - díszlettervek

2011-01-03T22:28:00.001-08:00

A Varázsfuvolát nagyon sokan látták és vannak előképeink, hogy milyennek kellene lennie. Elég csak Bergman film feldolgozására gondolnunk, és máris megérthetjük, milyen kihívás ehhez az operához látványtervezőként hozzányúlni. Kezdettől fogva valami más, egy adaptáció elképzelése született meg, amelynek eredményeként ez a Varázsfuvola egy senkiföldjén felállított Luna-Parkban játszódik, Sarastro a mutatványosok vezetője. Ez a változtatás, elvonatkoztatás az egész tervet meghatározta.
Minden a feje tetejére állt és mégis működik. A zene és a librettó a régi, a színpadi események azonban teljesen új világba kalauzolják a nézőt.

Shakespeare: Othello - díszletrajzok

2011-01-01T07:42:00.000-08:00

Az Othello látványterve a nyitottság és zárság érzet folyamatos variálására épül. Velence, ahol a darab nagy része játszódik, rendkívül befogadó és nyitott város. A Serenissima pedig a korszak egyik legvaskezűbb rendfenntartó szervezete. Othello az idegen, a tehetséges és sikeres ember a karrierista, intrikus áldozata lesz. Mivel született őszinte, nem politikus, nem képes a sorok között olvasni. A díszlet nyílik, zárul, csobog a víz. Soha nem tudni, hogy pontosan hol vagyunk. Bármelyik díszlethelyzet lehet zárt és nyitott tér egyaránt.

Maeterlinck: A Kék Madár - makett

2010-12-31T03:08:00.000-08:00

Etno díszletterv vázlatok

2010-12-31T03:01:00.001-08:00

Mars Mira dokumentumfilm - plakát és dvd borító

2010-12-31T02:28:00.000-08:00

Információk a filmről és a forgatásról a Balansz Film Facebook oldalán találhatók.
Megnézem a filmet >> LEJÁTSZÁS

Sebek dokumentumfilm - forgatáson készült rajzok

2010-12-31T02:10:00.001-08:00

Információk a filmről és a forgatásról a Balansz Film Facebook oldalán.

Mirza Lovasbolt - Arculat

2010-12-20T02:09:00.000-08:00

Etno jelmeztervek

2010-12-19T23:46:00.000-08:00

M&M FIlm - logó

2010-12-16T02:54:00.001-08:00

Schwajda György: A Rátóti Legényanya - jelmeztervek

2010-12-13T04:43:00.000-08:00

A magyar folklór feltehetõleg sokak által ismert népmesetípus, a rátótiáda sajátja: az anekdotikus elbeszélésmódba ágyazott képtelen történetek laza szálakkal összefűzött sora, melyet a vérbő humor, poénok, gegek, szójátékok és helyzetkomikumra építő, a szó legszorosabb értelmében röhögtető tréfák özöne fűszerez.
A nyolcvanas évek elején játszódó cselekmény egy példásan "rátótias", képtelen alapötletből bontakozik ki: egy megesett ifjú, a falu aprajának-nagyjának egy emberként való tiltakozása ellenére sem hajlandó elvetetni magzatát, sőt az elképedt, dühös és szégyenkező rátótiak szemébe vágja: ám tegyenek bármit, ő minden körülmények között világra hozza gyermekét. Ekkora szégyent azonban az önérzetes, példamutatóan lokálpatrióta faluközösség nem tud elviselni, és bölcs elöljáróik - a tanácselnök, a párttitkár, a plébános és a nagyszerű iskolaigazgató - vezetésével lázas tevékenységbe kezd, hogy elűzze a világ közepe, Rátót fölé tornyosuló vészt.

Brecht: Puntila Úr és a szolgája Matti - jelmeztervek

2010-12-13T04:32:00.001-08:00

Puntila vidéki földesúr nagy szenvedélye az alkohol. Aznapok és másnapok követik egymást, és amikor részeg, az előkelő barátainak beszól, a személyzettel és az alsóbb néposztályokkal előzékeny, kedves és adakozó. Új sofőrje, Matti Altonen a saját bőrén tapasztalja meg, hogy milyen az, amikor gazdája másnap végül kijózanodik, és nem emlékszik semmire...

Brecht: Puntila Úr és a szolgája Matti - díszlettervek

2010-12-13T04:28:00.000-08:00

Shakespeare: Othello - jelmeztervek

2010-12-08T05:28:00.000-08:00

A jelmezek a modern és korbeli öltözékek stílusának keveredései. Kötött moher, western bõrnadrág, oroszlános kitűző, körgallér és klasszikus Dózse süveg. Az egész látvány az eklektikusság ellenére szerves egységet alkot.

Molnár Ferenc: Liliom - díszlettervek

2010-12-08T04:59:00.000-08:00

A nagysikerű darab a mennybe menő városligeti vagány szinte képtelen története mára archetípussá vált. A Liliom színrevitele kapcsán felmerül a kérdés: próbáljon - e a produkció valami újat, mást létrehozni, vagy inkább hűen transzformálja vizuális élménnyé a már sok feldolgozást megért művet. Bevillan rengeteg sztereotípia: milyen Liliom, Juli, Muskátné és persze a környezet, ahol a dráma játszódik. A díszlet tervezésénél több lehetőség adódott. Az egyik például az, hogy legyen igazi Liget fákkal, kandeláberekkel, paddal stb. ahogy az a Nagykönyvben meg van írva. A másik az, hogy felejtsünk el mindent, amit eddig a Liliomról tudtunk, és olvassuk el a szerzõ rendkívül pontos utasításait a játéktérről. Kiderül, hogy a Fotóműterem udvara pontosan ugyan olyan, mint a mennyország, és az utolsó kép: Juli szegényes udvara sok évvel később. Számomra ez valahogy állandóságot kívánt; hogy a díszlet a néző szeme láttára, kis változtatásokkal alakuljon át egyik képből a másikba. Ami a nyúlfarknyi első képet illeti, legyen csak illúzió, hogy tudjuk, honnan kerül a lejtőre Liliom, nagyobb jelentősége -a tér tekintetében - nincs a darab folyamán. Az elkészült színpadterv abból az elgondolásból született, hogy a díszletnek viszonylag gyorsan kell változnia egyik képből a másikba. Ezért a díszletet forgószínpadra építettem. Az a szándékom, hogy a színészek tevékenyen részt vegyenek a változásokban, mintegy a mozgással is dramatizálva, sajnos nem valósult meg. A díszletet asszociációkra késztető, nem konkrét elemeket megjelenítő játéktérré alakítottam. Ahol, ha a színjáték magával ragadó, nem fontos, hogy egy nyíláson érkezik a szereplő, vagy egy valódi ajtón, hogy egy igazi kandeláber áll a színpadon, vagy csak egy fényhatás kelt ugyanolyan az érzetet. Az ilyen díszlet akkor kel éltre, amikor a színész minden zegzugát élvezettel "bejátssza".
Figyelmesen átböngészve Molnár instrukcióit, a járásokat és irányokat meghagyva, a fő díszletelem - többszintes, kétoldalú, néhol bedeszkázott, néhol áttört fabódé - forgószínpadon való körbe - körbe forgatásával jött létre. A díszlet külső burka a hullámvasút favázát idézi, és megpróbál emlékezni a századfordulós Budapestre: az állványrengetegbe burkolózó, kialakulóban lévő metropoliszra. Másrészt ez a deszkapalánkos életérzés szolgál hátteréül a szereplők nyomorának. Ez a kilátástalan szegénység életük tragédiája, amiben nagyságuk rejlik, maga a megbocsátó szeretet.

Szent László Őssejt Alapítvány arculat

2010-12-08T02:51:00.000-08:00

Kikku gyerekbútor - logó

2010-12-08T02:42:00.000-08:00

Aegon Szabadegyetem - Logó

2010-12-08T02:36:00.000-08:00

Démétér Ház hírlevelek

2010-12-08T02:18:00.000-08:00

Szilágyi Andor: Leánder és Lenszirom - jelmeztervek

2010-12-08T02:14:00.000-08:00

Ez a darab rendkívül szellemes, váratlan fordulatokban gazdag mesejáték.

Külön érdeme, hogy miközben nem becsüli le gyermekközönsége befogadóképességét, valódi szórakozást nyújt a felnőtt közönség számára is. A mese két össze nem illő lény egymásra találásának története, nem kevés erkölcsi leckével fűszerezve. Az író emberi, állati, növényi tulajdonságok keverésével hozza létre kifinomult, szeretetreméltó figuráit, vagy lexikont felütve egy-egy mókás állat-, vagy növény nevet választ szereplőinek. Mindezek nagy segítséget nyújtanak a jelmeztervező munkájához. A darab első olvasása után azonnal éreztem, hogy nem használhatom a szokványos "gyerekdarabos" jelrendszert a jelmezek megtervezésénél, hiszen az író is lépten nyomon eltéríti szereplőit a mesedarabok szokványos fordulataitól. Erre a legszembetűnőbb példa, hogy a királylánynak kell próbákat kiállnia, hogy méltóvá váljék az igaz szerelem átélésére. A másik szembetűnő dolog az volt, hogy a szerző felhasználta a komédia-irodalom klasszikus figuráit, így a gyerek nézőnek - majdan, ha egy Moliere darabot lát ,- akaratlanul eszébe juthat az "okos szolgálólány" mint Csibecsőr, stb. A jellemábrázolásokkal egy szinttel feljebb lép. A vicces jelenetek nem pusztán akciógegek sorozatai, hanem a pontosan megfogalmazott karaktereknek, a humoros szövegnek és briliáns szóvicceknek eredményei. A tervezésnél alapelvként állítottam magam elé, hogy egységes világot teremtve, organikus elemeket felhasználva alakítom ki a szereplők külsejét. Nem használtam szabályos vonalakat, tiszta, egy az egyben színeket, így minden jelmez egy kicsit rezgő, pókhálós, finoman csillogó lett.

Maeterlinck: Kék Madár - Díszlettervek

2010-12-08T01:22:00.000-08:00

Az egész történet a gyerekek fantáziájában, álomvilágában játszódik. Az álomutazásnak a kereteit a szoba berendezése adja. A szoba falai kinyílnak, az egyszerű berendezési tárgyak életre kelnek. Megszólalnak az állatok, a bútorok, az ételek, az elvont fogalmak. A gyerekek egy éjszaka alatt megtanulják, hogy a körülöttük lévő világ nem érzéketlen, mindennek értelme és lelke van, s ha nyitott szemmel járnak a világban, maguk is számtalan hétköznapi csoda részévé válhatnak. Mindebben segíti őket a Fény, kinek puszta jelenléte megvilágítja a dolgok értelmét.

Maeterlinck: Kék Madár - jelmeztervek

2010-12-08T00:57:00.000-08:00

A szimbolista mese-történet jelmezterveit az osztrák és német expresszionista művészet, a némafilm korszak karakterfigurái, valamint Egon Schiele festészete ihlette. A történet álom-ébrelént világban játszódik, a képek az ébrenlét és elalvás állapot átnak határán születnek.
Minden szereplő-figura szimbólum is egyben, minden karakter valamilyen másodlagos üzenet átadását is szolgálja. A jelmeztervező szabadon asszociálhat és árnyalhatja a néző számára irodalmi élményként sem utolsó színdarabot.

Schiller: Don Carlos - díszletvázlatok

2010-12-06T02:09:00.001-08:00

Schiller: Don Carlos - díszlettervek

2010-12-06T02:04:00.000-08:00

A díszlet egy stilizált térrendszer, amely megkísérli megteremteni egy kora barokk spanyol királyi udvar illúzióját. A díszletkép első pillanattól kezdve emlékeztethet barokk festményekre. A díszlet mozgása egy fényképezőgép objektívjének mozgatásához hasonlít. Az emelvények és a képvetítő felületként is használt falak a díszletképek változásainál egymásba csúszva, nyílva hozzák létre a dráma különféle helyszíneit. A tér változásának mechanikája – amely az elemek variálhatósága folytán szinte végtelen – grandiózus és intim képek megteremtésére egyaránt alkalmas. A játéktér változása előrevetíti a drámai cselekmény folyamatát, segítve a nézőt abban, hogy vizuálisan is átérezhesse mindazt, amit a darab dramaturgiája a cselekmény előrehaladtával kibontakoztat. A díszletszerkezet mobilan követi a dráma felvonásokon belül is sűrűn változó helyszíneit, világítástól, vetített képektől, vagy a szerkezet pillanatnyi állapotától függően hol a király dolgozószobájában, hol egy kihalt folyósón, Eboli hercegnő szobájában, vagy a palota valamelyik zugában találjuk magunkat.

Schiller: Don Carlos - jelmeztervek

2010-12-06T01:54:00.000-08:00

A jelmeztervek a darab minimál díszletéhez képest súlyosan díszítettek, a klasszikus spanyol barokk korszak minden stílusjegyét magukon hordozzák. Nem véletlenül. A tervek elkészítését alapos kutatómunka előzte meg. A terveken visszaköszönnek Velasquez, El Greco, és kortársaik modelljei, beállításai. A puritán díszlet és a túldíszített jelmezek megpróbálják visszaadni a darab hangulatát: a merev spanyol hivatali és vallási világtól fulladozó emberi lények útkeresését.

Moliere: Dandin György, avagy a megcsalt férj - jelmeztervek

2010-12-06T01:19:00.000-08:00

Pénzért vásárol magának fiatal, nemesi származású feleséget - a kor feudális szokásjoga alapján a lány apjával megegyezve - Dandin György, a módos, korosodó parasztgazda. A paraszti nagyravágyás és a szülői önkény alapján létrejött házasság azonban nem garantálta az újdonsült pár számára a boldogságot: mindkettőjük gyötrelmekkel éli meg a házastársi közösség kötelékét. A jelmeztervek a korabeli öltözeteket idézik, az anyagok és a részletek fantázia szülte vicces, és játékos motívumokat villantanak fel.

Óbudai Képzőművészeti Szakiskola ismertertő prospektus szponzoroknak

2010-12-05T11:19:00.000-08:00

Örkény István: Forgatókönyv - díszletterv

2010-12-05T05:56:00.001-08:00

Örkény utolsó, befejezett színműve a rendszerváltáskor született Forgatókönyv. A darab műfajmegjelölése tragédia. A furcsa cirkuszi porondon játszódó, zaklatott szerkezetű történet a választani kényszerülő, történelmi szerepet is vállaló személyiség erkölcsi dilemmáit tárja fel, a kelet-európai, így a magyar történelem ellentmondásos eseményeire is rámutatva.

Örkény István: Forgatókönyv - jelmezterv

2010-12-05T05:54:00.001-08:00

Mirza Lovasbolt fotók a bolt dekorációjához

2010-12-05T01:10:00.000-08:00

Mirza Lovasbolt reklámajándékok

2010-12-04T12:12:00.000-08:00

Mirza Lovasbolt dekoráció tervek

2010-12-04T11:52:00.000-08:00

Démétér Alapítvány honlap

2010-12-03T20:52:00.000-08:00

Modell Divatiskola honlap és tervek

2010-12-03T20:45:00.001-08:00

Etno díszletterv

2010-12-03T10:34:00.001-08:00

Démétér Ház berendezés

2010-12-03T10:12:00.001-08:00

Démétér Alapítvány arculat

2010-12-03T10:02:00.000-08:00

Démétér Díj Honlap

2010-12-03T07:04:00.001-08:00

Démétér Alapítvány 1% hirdetés

2010-12-03T06:50:00.000-08:00

Démétér Alapítvány prospektus

2010-12-03T06:42:00.001-08:00

Filmes Illusztrációk

2010-12-03T06:01:00.000-08:00

Aegon Szabadegyetem - Rendezvény látványterv

2010-12-03T04:20:00.000-08:00

Balansz Film logó

2010-12-03T03:01:00.000-08:00