A magyar folklór feltehetõleg sokak által ismert népmesetípus, a rátótiáda sajátja: az anekdotikus elbeszélésmódba ágyazott képtelen történetek laza szálakkal összefűzött sora, melyet a vérbő humor, poénok, gegek, szójátékok és helyzetkomikumra építő, a szó legszorosabb értelmében röhögtető tréfák özöne fűszerez.
A nyolcvanas évek elején játszódó cselekmény egy példásan "rátótias", képtelen alapötletből bontakozik ki: egy megesett ifjú, a falu aprajának-nagyjának egy emberként való tiltakozása ellenére sem hajlandó elvetetni magzatát, sőt az elképedt, dühös és szégyenkező rátótiak szemébe vágja: ám tegyenek bármit, ő minden körülmények között világra hozza gyermekét. Ekkora szégyent azonban az önérzetes, példamutatóan lokálpatrióta faluközösség nem tud elviselni, és bölcs elöljáróik - a tanácselnök, a párttitkár, a plébános és a nagyszerű iskolaigazgató - vezetésével lázas tevékenységbe kezd, hogy elűzze a világ közepe, Rátót fölé tornyosuló vészt.
A nyolcvanas évek elején játszódó cselekmény egy példásan "rátótias", képtelen alapötletből bontakozik ki: egy megesett ifjú, a falu aprajának-nagyjának egy emberként való tiltakozása ellenére sem hajlandó elvetetni magzatát, sőt az elképedt, dühös és szégyenkező rátótiak szemébe vágja: ám tegyenek bármit, ő minden körülmények között világra hozza gyermekét. Ekkora szégyent azonban az önérzetes, példamutatóan lokálpatrióta faluközösség nem tud elviselni, és bölcs elöljáróik - a tanácselnök, a párttitkár, a plébános és a nagyszerű iskolaigazgató - vezetésével lázas tevékenységbe kezd, hogy elűzze a világ közepe, Rátót fölé tornyosuló vészt.
