Mozart: Varázsfuvola - díszlettervek

A Varázsfuvolát nagyon sokan látták és vannak előképeink, hogy milyennek kellene lennie. Elég csak Bergman film feldolgozására gondolnunk, és máris megérthetjük, milyen kihívás ehhez az operához látványtervezőként hozzányúlni. Kezdettől fogva valami más, egy adaptáció elképzelése született meg, amelynek eredményeként ez a Varázsfuvola egy senkiföldjén felállított Luna-Parkban játszódik, Sarastro a mutatványosok vezetője. Ez a változtatás, elvonatkoztatás az egész tervet meghatározta.
Minden a feje tetejére állt és mégis működik. A zene és a librettó a régi, a színpadi események azonban teljesen új világba kalauzolják a nézőt.

 
 

 
 

 

 

 made by KAS Művészeti Kurzusok

 

Shakespeare: Othello - díszletrajzok

Az Othello látványterve a nyitottság és zárság érzet folyamatos variálására épül. Velence, ahol a darab nagy része játszódik, rendkívül befogadó és nyitott város. A Serenissima pedig a korszak egyik legvaskezűbb rendfenntartó szervezete. Othello az idegen, a tehetséges és sikeres ember a karrierista, intrikus áldozata lesz. Mivel született őszinte, nem politikus, nem képes a sorok között olvasni. A díszlet nyílik, zárul, csobog a víz. Soha nem tudni, hogy pontosan hol vagyunk. Bármelyik díszlethelyzet lehet zárt és nyitott tér egyaránt.

 

 

made by KAS Művészeti Kurzusok

Maeterlinck: A Kék Madár - makett

Etno díszletterv vázlatok

Brecht: Puntila Úr és a szolgája Matti - díszlettervek

Molnár Ferenc: Liliom - díszlettervek

A nagysikerű darab a mennybe menő városligeti vagány szinte képtelen története mára archetípussá vált. A Liliom színrevitele kapcsán felmerül a kérdés: próbáljon - e a produkció valami újat, mást létrehozni, vagy inkább hűen transzformálja vizuális élménnyé a már sok feldolgozást megért művet. Bevillan rengeteg sztereotípia: milyen Liliom, Juli, Muskátné és persze a környezet, ahol a dráma játszódik. A díszlet tervezésénél több lehetőség adódott. Az egyik például az, hogy legyen igazi Liget fákkal, kandeláberekkel, paddal stb. ahogy az a Nagykönyvben meg van írva. A másik az, hogy felejtsünk el mindent, amit eddig a Liliomról tudtunk, és olvassuk el a szerzõ rendkívül pontos utasításait a játéktérről. Kiderül, hogy a Fotóműterem udvara pontosan ugyan olyan, mint a mennyország, és az utolsó kép: Juli szegényes udvara sok évvel később. Számomra ez valahogy állandóságot kívánt; hogy a díszlet a néző szeme láttára, kis változtatásokkal alakuljon át egyik képből a másikba. Ami a nyúlfarknyi első képet illeti, legyen csak illúzió, hogy tudjuk, honnan kerül a lejtőre Liliom, nagyobb jelentősége -a tér tekintetében - nincs a darab folyamán. Az elkészült színpadterv abból az elgondolásból született, hogy a díszletnek viszonylag gyorsan kell változnia egyik képből a másikba. Ezért a díszletet forgószínpadra építettem. Az a szándékom, hogy a színészek tevékenyen részt vegyenek a változásokban, mintegy a mozgással is dramatizálva, sajnos nem valósult meg. A díszletet asszociációkra késztető, nem konkrét elemeket megjelenítő játéktérré alakítottam. Ahol, ha a színjáték magával ragadó, nem fontos, hogy egy nyíláson érkezik a szereplő, vagy egy valódi ajtón, hogy egy igazi kandeláber áll a színpadon, vagy csak egy fényhatás kelt ugyanolyan az érzetet. Az ilyen díszlet akkor kel éltre, amikor a színész minden zegzugát élvezettel "bejátssza".
Figyelmesen átböngészve Molnár instrukcióit, a járásokat és irányokat meghagyva, a fő díszletelem - többszintes, kétoldalú, néhol bedeszkázott, néhol áttört fabódé - forgószínpadon való körbe - körbe forgatásával jött létre. A díszlet külső burka a hullámvasút favázát idézi, és megpróbál emlékezni a századfordulós Budapestre: az állványrengetegbe burkolózó, kialakulóban lévő metropoliszra. Másrészt ez a deszkapalánkos életérzés szolgál hátteréül a szereplők nyomorának. Ez a kilátástalan szegénység életük tragédiája, amiben nagyságuk rejlik, maga a megbocsátó szeretet.

Maeterlinck: Kék Madár - Díszlettervek

Az egész történet a gyerekek fantáziájában, álomvilágában játszódik. Az álomutazásnak a kereteit a szoba berendezése adja. A szoba falai kinyílnak, az egyszerű berendezési tárgyak életre kelnek. Megszólalnak az állatok, a bútorok, az ételek, az elvont fogalmak. A gyerekek egy éjszaka alatt megtanulják, hogy a körülöttük lévő világ nem érzéketlen, mindennek értelme és lelke van, s ha nyitott szemmel járnak a világban, maguk is számtalan hétköznapi csoda részévé válhatnak. Mindebben segíti őket a Fény, kinek puszta jelenléte megvilágítja a dolgok értelmét.

Schiller: Don Carlos - díszletvázlatok

Schiller: Don Carlos - díszlettervek

A díszlet egy stilizált térrendszer, amely megkísérli megteremteni egy kora barokk spanyol királyi udvar illúzióját. A díszletkép első pillanattól kezdve emlékeztethet barokk festményekre. A díszlet mozgása egy fényképezőgép objektívjének mozgatásához hasonlít. Az emelvények és a képvetítő felületként is használt falak a díszletképek változásainál egymásba csúszva, nyílva hozzák létre a dráma különféle helyszíneit. A tér változásának mechanikája – amely az elemek variálhatósága folytán szinte végtelen – grandiózus és intim képek megteremtésére egyaránt alkalmas. A játéktér változása előrevetíti a drámai cselekmény folyamatát, segítve a nézőt abban, hogy vizuálisan is átérezhesse mindazt, amit a darab dramaturgiája a cselekmény előrehaladtával kibontakoztat. A díszletszerkezet mobilan követi a dráma felvonásokon belül is sűrűn változó helyszíneit, világítástól, vetített képektől, vagy a szerkezet pillanatnyi állapotától függően hol a király dolgozószobájában, hol egy kihalt folyósón, Eboli hercegnő szobájában, vagy a palota valamelyik zugában találjuk magunkat.

Örkény István: Forgatókönyv - díszletterv

Örkény utolsó, befejezett színműve a rendszerváltáskor született Forgatókönyv. A darab műfajmegjelölése tragédia. A furcsa cirkuszi porondon játszódó, zaklatott szerkezetű történet a választani kényszerülő, történelmi szerepet is vállaló személyiség erkölcsi dilemmáit tárja fel, a kelet-európai, így a magyar történelem ellentmondásos eseményeire is rámutatva.

Etno díszletterv